De miért van rá szükség?
Az Erasmus+ új programmal reagál az európai fiatalok lassan másfél évtizedes problémájára. Ez az ifjúsági munkanélküliség kérdése, ami nagyon megnehezíti az életpályájukat a munkaerőpiacon megkezdő 18-26 évesek mindennapjait. A probléma nem újkeletű. A 2008-ban az amerikai jelzáloghitel-piacokról kiindult subprime és hitelválság éppen az első munkahelyet kereső fiatalokat érintette a legrosszabbul. Spanyolországban például minden második pályakezdő volt munkanélküli a 2010-es években. A gazdasági válság végén, az európai közgazdászok azt vízionálták, hogy ez a probléma meg fog oldódni. Sajnos azonban ez csak részsikerekben valósult meg, a fiatal felnőttek munkanélküliségi rátája továbbra is kétszer olyan magas, mint a teljes európai uniós munkaképes lakosság.
A MeOut támogatja a probléma megoldását!
Mi a MeOut-nál mindig arra törekedtünk, hogy megteremtsük a lehetőségeket a szakiskolások, munkaerőpiacra hamarosan kilépők számára a gyakorlati tudás megszerzését. Ki akarjuk nyitni nekik a világot, megmutatni a nemzetközi munkaerőpiacot, legyen az egy lengyel diák számára egy magyar autószervíz, vagy egy kecskeméti tanuló számára egy svájci étterem. Ezért működtünk közre számos lengyel, moldáv, szerb, cseh és szlovák, illetve magyar fiatal szakmai ismereteinek bővítésében, vettünk részt az Erasmus-projektekben közreműködőként, tettünk szert széles kapcsolati hálóra magyar és nemzetközi téren.
Adatok igazolják vissza a fiatal felnőttek elhelyezkedési nehézségeit!
Jelenleg a fiatalok munkanélküliségi rátája a tagállamok adatai szerint 14,3%, míg a teljes munkaképes lakosságé csupán 6,3% az EU 28 tagállamában.
Ez azt jelenti, hogy hárommillió-kétszázezer fiatal állás nélkül van az EU 28 tagállamában. Még rosszabb mutatókkal rendelkezik Bosznia-Hercegovina (46%) és Montenegró (26%) a 2019-es adatok szerint.
A társadalmi felelősség és a kérdés súlya – ahogy mi látjuk a MeOut-nál
Az, hogy egy fiatal milyen lehetőségekkel indul el a munkaerőpiacon, úgy a kezdő bére, első munkaerőpiaci pozíciója meghatározza az egész további karrierútját.
Ezért is nagy társadalmi jelentőséggel bír az ő beléptetésük a munkaerőpiacra, hogy ne egy depresszív, munkanélküli, vagy épp munkában lévő, de nem partneri tapasztalattal induljanak neki az életnek. A társadalom számára is fontos, hogy ne alakuljanak ki belső feszültségek, generációs ellentétek, hanem mindenki a maga életszakaszának megfelelő előrelépéseket képes legyen megtenni. Ez a demokratikus berendezkedések biztonsága, a társadalmi jól-lét alapja megítélésünk szerint.
Az EU 2019-2027 közötti Ifjúsági Stratégiája
A stratégia megfogalmazza, hogy a fiatalok foglalkoztatása nagyon fontos, a Hetedik európai célkitűzés – “Minőségi foglalkoztatás mindenki számára” meg is fogalmazza önálló célként a fiatalok foglalkoztatását. Az Ifjúsági Stratégia is kiemeli az olyan támogató, civil társadalmi szervezetek szerepét, mint a MeOut. Kulcsszerepben vagyunk a fiatal felnőttek elsődleges munkaerőpiacra történő integrációjában, az oktatási és információ-átadási támogatásunk révén is segítjük őket. A 2017-ben megvalósult “Mi működik az ifjúsági foglalkoztatás soft készségeinek fejlesztésében?” kutatás szerint két szempont kulcsfontosságú:
- a koherencia kiépítése a soft készségek körül, az alapvető készségekre koncentrálva
- alapvető partnerségek katalizálása: bevonni az oktatási és képzési kapcsolatokat, kezdve a civil szervezetektől (mint a MeOut) a vállalkozásokon át az oktatási intézményekig.
Ennek szellemében dolgozunk tovább, hogy minél több fiatal lásson maga előtt karrierutat, életpályát. Segítsük őket!
