Napjainkat a történelemkönyvek lapjai emlegetni fogják harminc év múlva, a “koronavírus okozta teljes globális gazdasági leállás” elnevezéssel, ebben biztosak lehetünk. Az általunk ismert gazdaságtörténetben, amióta az ember ezt írásban jegyzi, arra még nem volt példa, hogy a teljes ismert világ gazdaságát egy nagy piros gombbal le kelljen állítani.
Azonban érdemes vissza- és előre nézni arra, hogy a pandémia előtti konjunkturális időszakban mik voltak azok az értékek, amelyeket meg kell őrizni, óvni kell a jövőnek.
Az egyik legfajsúlyosabb probléma lesz az elkövetkező évek (!) európai gazdasága számára a fiatal munkanélküliek várhatóan magas aránya.
Ennek okai:
- A 2008-as gazdasági világválságot követően is a 16-25 év közötti korosztály számára volt a legnehezebb az elhelyezkedés.
- A gazdasági recesszió hatására még 2015-ben is 50% feletti volt a huszonöt év alatti korcsoport munkanélküliségi rátája Spanyolországban, Görögországban. Lengyelországban 20,5% volt ekkor a munkanélküliség korosztályos mutatója.
Ezek a MeOut Association szempontjából célországnak minősülő államok.
- Magyarország esetében először a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2015-ben csökkent először 20% alá a 25 év alattiak munkanélküliségi mutatója. Hat évvel voltunk ekkor a válság után!
- Az adatok arra utalnak tehát, hogy recesszióban, legalább kettő, egymást követő negyedévben kimutatható csökkenő GDP időszakában a fiatalok álláskeresése nagyon nehéz feladat.
- Az első munkahely megtalálását nagyon nehézzé teszi, ha már tapasztalattal rendelkező munkavállalókkal kell versenyeznie egy állásért egy fiatal felnőttnek.
- A cégek számára nagyobb merítési lehetőség áll rendelkezésre a munkaerőpiacon válság időszakában, ellentétben az elmúlt évek feszes munkaerő-piaci helyzetével, amikor alacsony munkanélküliség mellett volt növekvő (10% körüli) bér Magyarországon.
Mi lehet a korosztály számára lehetőség, megoldás az előttünk álló helyzetben? Milyen jó gyakorlattal rendelkezünk?
Az Erasmus+ meghatározó, kiemelt szerephez jut ebben a felmérésben, amely a megoldásokat veszi számba. Amellett, hogy az Európai Unió leendő fiatal munkavállalóinak képzéséhez több programot is kialakított a lisszaboni stratégia mentén (“Az első EURES állásod”, “Mozgásban az ifjúság”, stb.), a legismertebb az Erasmus+ program lett. Az Erasmus már 1987-től támogatja a fiatalok mobilitását, oktatását a tagállamok között.
Az Erasmus+ népszerű, fiatalok körében is ismert, jelentős költségvetéssel rendelkező program. A 2013-2020 között futó európai uniós programokat fogja keretbe az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén. A KA1 Mobilitási projektek ennek egyik pillére.
Az Erasmus+ a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben kiemelt részfeladatot tölthet be 14,774 milliárd eurós nagy költségvetési kerettel megtámogatva a közlekedési folyosók újranyitását követően gyakorlati helyeket, keretet biztosít a leendő fiatal munkavállalóknak.
Nagy szükség lesz a munkatapasztalat meglétére, mint a fenti, 2008-2015 közötti mutatókból kiolvasható. A nemzetközi munkatapasztalat, gyakorlati tudás megléte jelentősen segíteni fogja az első munkahely megszerzését a magyar és a tagállami fiatalok számára. Lehetőséget is nyújt arra, hogy visszamenjenek dolgozni korábbi gyakorlati helyükre, amennyiben beválnak, mivel a bérigényük várhatóan alacsonyabb lesz, mint a helyi, többéves tapasztalattal rendelkező idősebb munkásoknak.
Ezért fontos cél, hogy a nagy költségvetési kerettel minél hamarabb újrainduljon a programok megvalósítása, amely az országhatár-zárak és a közlekedés leállása miatt tetszhalott állapotban van.
Ebben nagy szerepe lesz a civil szektornak. Az ő szerepvállalásukkal lehetségessé válik a fiatalok személyi szállításának, a szálláskérdés megoldásának, étkezésének rendezése.
Szükséges feladat tehát a közvetítő civil szervezetek (mint a MeOut), a fogadó ország duális képzést megvalósító cégeinek, az oktatási intézményeknek és a fogadó ország civil szervezeteinek koordinált munkája az újraindulás során.
Ennek a tervezése már most időszerű. Ezen dolgozunk mi, a MeOut csapata.
