Hogyan tudja egy NGO a lehető legkevesebb pénzből a lehető legtöbbet kihozni? Hogyan segíthet ebben a minél kiterjedtebb digitalizáció? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ azok az NGO-kat és startupokat képviselő résztvevők, akik eljöttek március 22-én és 23-án Budapestre és Szegedre. 2017-ben már történt hasonló, ekkor Tbilisziben és Bakuban találkoztak a V4-országok és a Keleti Partnerség országai a MeOut szervezésében. Ennek volt a folytatása a Big Forum on NGO Digitalization, most először V4-területen, Magyarországon.

The Big Forum on NGO Digitalization – azon kívül, hogy jól hangzik a név, miért volt ez a fórum nagy? Elsősorban azért, mert tizenöt országból érkeztek vendégek, akik értékes tapasztalattal rendelkeznek az NGO-k és a startupok működéséről és mindennapos kihívásairól. A cél az volt, hogy a beszélgetés közelebb hozza egymáshoz az embereket, több értelemben is. Elsősorban a V4-országokból és a Keleti Partnerség országaiból érkeztek résztvevők, így a kelet és a nyugat képviselői találkozhattak és kapcsolatokat építhettek. A regionális különbségeken túl külön csoportot alkottak az NGO-k és a startupok képviselői is, ennek köszönhetően ez a két szektor is összefonódhatott egy kicsit.

Az egész találkozó jelszava az volt, hogy arra kell törekedni,

hogy hidakat építsünk,

szorosabb együttműködést alakítsunk ki a keleti és a nyugati országok között. Erre jobb helyszínt nem is találhattunk volna, mint Budapest. Az ismerkedés ezért megkezdődött már a szombati, szegedi konferencia előtt pénteken, a Dunán hajózva, szó szerint is hidakkal körülvéve. A gyönyörű kilátás, az élőzene meg a svédasztalos vacsora persze önmagában is elég jól hangzik, de az igazi hangulatot maga a jó társaság adta meg. Ennyi optimizmust és lelkesedést ritkán lehet látni, mint amennyivel ez a csapat viszonyul ahhoz is, amivel foglalkozik, és egymáshoz is.

Ilyen bemelegítés után kezdődött tehát a „nagy fórum” Szegeden az Art Hotelban, március 23-án. A beszélgetések két párhuzamos panelen folytak, ahol igazán közvetlen és kötetlen légkörben jártak körül a résztvevők egy-egy témakört. A beszélgetések mindegyike az a kérdés köré épült, ami az esemény nevét is adta – hogyan tudják az NGO-k minél jobban kihasználni a digitalizáció lehetőségeit? Abban mindenki egyetértett, hogy a hatékonysághoz manapság elengedhetetlen a digitális eszközök használata. Azért volt viszont igazán jó egy-egy panelbeszélgetést meghallgatni, mert olyan emberek vettek rajtuk részt, akik el tudták mondani, a gyakorlatban milyen konkrét nehézségekkel szembesül egy NGO vagy egy startup,

miután kitűzte maga elé a célt, hogy a papírt leváltja a képernyőre.

Többen említették például azt az általános gondot, hogy sokan egyszerűen nem ismerik a lehetőségeket, amiket a különböző (akár ingyenes) alkalmazások kínálnak. Főleg az „előző generáció” tagjai válnak meg nehezen attól az elképzeléstől, hogy a komoly dolgok papírra vannak írva. Ez alatt nemcsak arra kell gondolni, hogy az egymás közötti kommunikáció során nem igazán használnak újabb csatornákat (a klasszikus e-mailezésen kívül), hanem arra is, hogy sokukban nem alakult ki bizalom például a közösségi média irányában, nem szívesen fektetnek be pénzt olyan folyamatokba, amikről a Facebookon vagy az Instagramon hallanak, mert nem érzik elég átláthatónak, megbízhatónak. Ugyanakkor abban is egyetértett mindenki, hogy a közösségi média felületek a legjobb eszközök arra, hogy minél több emberhez eljuttassuk az információt. Ezzel kapcsolatban igazi sikersztorikat is meséltek.

Volt olyan résztvevő, aki elmondta, sokkal egyszerűbben gyűjtött össze pénzt egy projektre az Instagram segítségével, mint gondolta volna, lényegében csak okosan eltervezett posztolással. Szerinte sok ember szeretne segíteni egy-egy társadalmi problémán, csak nem tudja, pontosan hogyan tudná ezt megtenni.

Ebben sokat segíthetnek a jól összeállított posztok, mert kézzelfoghatóvá teszik a megoldásra váró krízist is és magát a megoldást is.

Elég csak abba belegondolni, hogy habár mindenki tudja, hogy az éhezés sok helyen a legnagyobb probléma, nagyon kevesen tesznek ellene bármit is aktívan. Ha mondjuk egy civil szervezet, ami ezzel foglalkozik, elég konkrét lehetőségeket mutat és ez mellett testközelből is bemutatja, hogy élnek az emberek az ilyen helyeken (pl. képekkel), rögtön sokkal nagyobb aktivitást érhet el.

A panelbeszélgetések után az egyes országok képviselői bemutatták a saját vállalkozói környezetüket, saját kihívásaikat, céljaikat. Szerintem ez volt az egyik legérdekesebb része a napnak, mert nagyon könnyen érthetővé válik az is, miért van szükség az együttműködésre az országok között és talán egy kicsit az is, hogy az miért olyan nehéz. Ha egymás után hallgatjuk meg a majdnem 80 milliós lakosságú Törökország és a 3 millió lakosú Örményország helyzetét, érdekes látni, hogy mennyire hasonlóak a mindennapos akadályok, de a nagy különbségek miatt sokszor teljesen más megoldásra van szükség. Ha az egyenlet részévé tesszük még az eltérő jogi szabályozást, politikai helyzetet is, még tisztábban látjuk, hogy nem mindig olyan egyszerű közös nevezőt találni.

Ha minden felmerülő kérdésre nem is lehet megtalálni a választ ennyi idő alatt, úgy érzem, a legtöbbet hozták ki a résztvevők ebből a két napból szakmai értelemben és a kapcsolatépítés szempontjából is. Ezelőtt minimális volt ezek az országok között az együttműködés, de reméljük, ez egy kicsit ezeknek a napoknak köszönhetően is megváltozik. Ezt a célt a hivatalos befejezés után még egy közös szegedi vacsorával is segítettük, de a legelszántabbak számára persze nem ez volt a szombat este utolsó helyszíne. ☺
Inspiráció, csapat, ismerkedés, együttműködés, új ötletek – néhány dolog azok közül, amiért a résztvevők saját bevallásuk szerint eljöttek Szegedre. Hogy ezeket sikeresen meg is kapták, az a szervezők és az ő érdemük is. A kelet és a nyugat közötti híd erősítéséhez egy új lépést tettünk tehát Budapesten és Szegeden, de szerencsére ez a projekt más, mint amihez hozzászoktunk. Nem a végét várjuk a legjobban, hanem azt szeretnénk, hogy sokáig tartson.

A rendezvényt az International Visegrad Fund és a Tekrama támogatta.

Csilla