14922957_1323557240988220_2076910006_o.jpg

Mikor az idei év márciusában részt vettem első tréningemen, egyáltalán nem tudtam, mit is várhatok tőle, sőt az igazat megvallva, indulás előtt egy kicsit meg is bántam, hogy jelentkeztem.  Azonban már az első nap rájöttem, hogy nem is tévedhettem volna nagyobbat.  Számomra a tréningek lehetőséget adnak arra, hogy az átlagos életből kilépve egy „párhuzamos univerzumba” csöppenhessek, melyben úgy érzem, valódi beleszólásom van a dolgokba, ahol részvételem valóban értéket teremt és ahol minden nap más.

 

            A poronini tréninget alig másfél héttel a program kezdete előtt fedeztem fel, azonban mivel a témája nagyban témába vág tanulmányaimmal (vállalkozásfejlesztés, management) és Lengyelországot már kisgyermekkorom óta szívembe zártam, nem is volt kérdéses, hogy jelentkezni fogok. Szerencsére egy jelentkező váratlanul visszamondta így számomra még a késői felfedezés ellenére is megnyílt az út, hogy életem eddig talán legjobb tréningjén részt vegyek, pedig nem mondanám már magamat tapasztalatlannak e téren. Bár a magyar résztvevőket előzetesen nem ismertem, az első Krakkóban töltött napunk olyan jól sikerült, hogy a többiek el sem hitték, hogy nem évek óta vagyunk legjobb barátok.

14925457_1322527637757847_5956724843854159150_n.jpg

            A tréning szerkezete és módszertana nagyon jól illeszkedett a non-formális tanulásba, hiszen a feladat végrehajtása közben sokszor eszünkbe sem jut, hogy ugyanazon hibákat követjük el újra és újra, pedig néha egy apró változtatás is teljesen meg tudná változtatni az eredményeket. A feladatok játékosak voltak és csak elvétve lehetett olyannal találkozni, amit nem csapatban kellett volna megoldani, vagy aminek megoldása egyedül közel lehetetlen lett volna, így a csapatépítés mellett az angoltudásunk is fejlődött, hiszen a szervezők folyamatosan figyeltek arra, hogy az azonos nemzet béli résztvevők még csak véletlenül se lehessenek egy csapatban. A csapatépítést természetesen az esti, már kevésbé kötött programok is segítették, ahol játékokkal, nagyon őszinte és mély beszélgetésekkel tudtuk megismerni más országok gondolkodását, kultúráját és elképzelését Magyarországról.

img_20161028_171334.jpg

        Az egész program egyik fénypontja a Magas-Tátrában tett kirándulásunk volt, ahol gyönyörű környezetben tudtunk gondolkodni is beszélgetni arról, hogy egy várostól távol eső, ám turisták által gyakran látogatott helyszínen hogyan tudnánk az eddig tanultakat hasznosítani és olyan barátságokat kötöttünk, melyek a jövőnk szempontjából is meghatározók lehetnek.

14925268_1321700077840603_1967902642918793836_n.jpg

   Nagyon remélem, hogy nem ez volt az utolsó MeOut-os tréningem, hiszen egy nagyon profi és segítőkész csapatot ismertem meg, akikkel bármikor szívesen dolgoznék újra együtt.

 Korhetz Szilárd